Hortobágy
Életemben először Sasoltam!
Az elmúlt hétvégét Dani barátommal töltöttem a Hortobágyon.
Még a nyár végén kávéztunk vele a munkahelyemen és így a semmiből megkérdezte, hogy lenne -e kedvem sast fotózni a hortobágyon? Mondta, hogy december elején lenne és hétvégén. Ilyen feltételek mellett azonnal igent mondtam, semmit nem gondoltam át. Sajnos a Keresztlányomnak, Boginak pont ezen a napon volt a szülinapi bulija, de mire ez kiderült, már nem tudtam mit tenni, így nem tudtam rajta részt venni.
Szombat késő délután volt az indulás időpontja. Kimentem Daniékhoz Gecsére és átpakoltam hozzá. Ittunk egy gyors kávét és nekivágtunk az útnak.
Fél hétkor oda is értünk a szállásra, ugyanis csak a vasárnapi napon fotóztunk, de elég korán kellett kimenni a leshez. Gyorsan vacsoráztunk egy közeli étteremben és sietősen aludni mentünk, mert reggel 5 óra 30-ra jöttek értünk.
Elérkezett a reggeli ébredés ideje, azt éreztem, hogy nem tudom kinyitni a szemem az álmosságtól. Talán 4 órát aludtam és előtte sem voltam valami kipihent. Kipakoltunk a kocsiba és már meg is jött értünk a kísérő, akit követtünk a leshez. Megetetett nekünk, mondta, hogy addig pakoljuk össze a cuccokat a fotózáshoz és lehetőleg a legkevesebb világítással és hanggal tegyük mindezt. Összeraktam a felszerelésemet és gyorsan, amig sötét van még kimegyek egy cigire. Daninak kicsit tovább tartott a pakolás, mert kb. kétszer annyi a cucca, így legalább nem akadályoztam a mozgásban amig kint voltam.
Kísérőnk végzett az előkészületekkel és mondta, hogy most már üljünk le a seggünkre és csukjam be a les ajtaját, mert a sasok már repültek egy kört a les felett. Azért még gyorsan kiszöktem, mondván még csuma sötét van.
Ez már azért nem sötét, de telefonos fotó, ami azért nem teljesen a valóságot adja vissza. Kicsit azért sötétebb volt, de már tényleg a sasok láthatnak, így beültem a lesbe.
A les szuperül volt megépítve, akár csak az Erdélyben meglátogatott. Két kör alakú épület, amit középen egy előtér köt össze. Ebből az előtérből balra és jobbra nyílik a két les. Hála isten itt volt mobil wc, így nem kellett azon izgulni, hogy mi lesz, ha rámérik a dolog. Csak a fotózásra kellett koncentrálni és hát kellett is!
A mi lesünk a jobb oldali lett, amit ketté vágott egy fekete függöny, ugyanis 90 fokban egymásra lehetett két üveg előtt fotózni. A bal oldali ablaknál egy kisebb tó volt, ahol rengeteg sirály, holló, varjú és csóka is volt a sasok mellett. A másik üvegnél "csak" a pusztaság volt néhány beszállóval. Először ezt választottuk és mind a ketten itt foglaltunk helyet és vártuk, hogy legyen fényünk is. Tudtam, hogy Dani nagyon sok fotót fog készíteni, hiszen az Ő felszerelése igencsak alkalmas arra, hogy a madarakat ne csak statikusan fotózza, hanem amikor igazán mozgalmas események is vannak. Igazából erre való igazán, hiszen nagyon profi a cucca, amiből kettő szett is van neki. Én inkább a "művészi" statikus fotókat terveztem, mert a saját lesünkben sem sikerült egy egerészölyv beszállást normálisan fotóznom. Az én felszerelésem nem ennyire pro, de tisztában is vagyok vele, éppen ezért az ilyen jellegű fotózásra készültem. Tudtam, hogy az igazán szép sasos fotó az, amikor szemből repül felém és úgy, röptében fotózom, ezért előtte jó pár videót megnéztem arról, hogy melyik a legjobb beállítás a fényképezőmön erre a jellegű fotózásra. Szinte mindegyik azt a beállítást preferálta, amelyiket én álmomban sem használtam volna. Úgy voltam vele, hogy mindegy, megpróbálom aztán majd lesz valami. Legnagyobb meglepetésemre működött a dolog. Nagy madarakról beszélünk, de én nem igazán szoktam "röpképeket" csinálni, mert 100 képből talán 3 jó lesz és azok sem igazán jók. Mondjuk Attyán az erdőben nincs megkönnyítve a váz dolga, hiszen ott a környezet bezavar a számításba. Itt viszont nem volt annyi zavaró tényező, ezért próbálkoztam és bejött. Legalábbis én úgy érzem, de döntsétek el ti!
Természetesen készültek statikus képek is ezekről a csodálatos madarakról, ezekből is mutatok nektek párat!