Kisrókákra várakozva

A remény hal meg utóljára!

Múlt héten csütörtökön egy kedves pár érkezett hozzánk a délelőtti órákban. Több napos fotózásra jöttek, egész pontosan 3 naposra. Igazán elnyerték a tiszteletemet azzal, hogy 3 teljes napig a lesben voltak és minden nap azt láttam rajtuk, hogy ugyan úgy izgulnak és várják a fotózást, mint az első nap.

Első nap 10 órakor találkoztunk a presszónál. Először odamentünk a Fáradt Vándor fogadóhoz és bemutattam Őket Balázsnak, ő pedig a szállásukat mutattam meg. Gyorsan becuccoltak és irány a les. 11 óra körül érhettünk ki, gyorsan megmutattam mindent és megetettem, majd siettem dolgozni. Este hatra mentem traktort fotózni Attyára és a főútról láttam, hogy már a szálláson vannak. Elsőre az volt a benyomásom, hogy megunták és hamar bejöttek. Fel is hívtam Gábort, hogy milyen volt a fotózás? Nagyon elégedett volt, elmondta, hogy a róka háromszor volt, két mókus, fakopáncsok, egerészölyv, stb. Arra kért, hogy másnap sokkal több húst vigyek, mert a róka hamar elvitte az összes húst. Szót fogadtam, de annyit módosítottam, hogy apró darabokra szeltem a farhátat, mert így nem viszi el, hanem megeszi ott a helyszínen. Másnap reggel szintén mentünk, jó sok húst vittem, de így már a beszámoló alapján nem vitte el mindet, hagyott az éjjeli érkezőknek. Szintén boldogság volt a vendégek szempontjából. Szombaton is kivittem őket, elköszöntünk és vártam a hívásukat, amikor elhagyják a lest és elindulnak haza. Gábor szintén boldog volt, elmondta, hogy volt a róka is annyi változással, hogy most kettő is volt. A párja elmondta, hogy nagyon elégedett volt a szállással és az ellátással, nagyon finomakat ettek és jól aludtak minden nap. Én is nagyon boldog voltam, mert igazából 3 napja fixen jön a róka és mivel én az idén még nem tudtam fotózni vasárnap nagy izgalommal mentem remélve nekem is szerencsém lesz.

5 órakor felkeltem és hamar összekészülődtem. Úgy voltam vele, hogy addig maradok, amig nem tudok rókát fotózni. 6 órakor már a lesben befűtve (4 fok volt kint), füvet lenyírva, szerelés összerakva vártam a vöröst.

Nem volt nagy mozgás, már megy a költés így ilyenkor jóval kevesebb madár van. A Fekete rigó játszott az idegeimmel, mert egész évben ritkán jönnek az itatóra, de amikor friss mohát hozok és szépen beterítem az itatót, akkor megjelennek és szétbarmolják az egészet. Nagyon haragudtam rájuk. 

Kilenc óra körül megjelent Ő! Váratlan irányból, a les mögül érkezett. Nagyon megörültem neki és már nyúltam is a géphez. Nem igazán voltam felkészülve, kicsit fásultan ültem, a bakancsomat levetve a lábaim a másik széken és nem is nagyon akartam mozogni, ezért így is fotóztam. Nagyon jó volt látni, hogy egészséges, szép szőrzet botíja és olyan igazi jóképű rókánk van. Nekem csak egy jött, de szinte megkönnyeztem, annyira örültem, hogy végre tudtam fotózni.

Sajnos nem láttam, hogy szoptatós anyuka lenne, nem mutatta úgy magát, de azok a jelek, hogy minden nap jön és többször is visszajön arra utal. Amikor legutóbb kisrókák voltak, ugyan ezt produkálta anyuka, csak ott egyértelmű volt, mert láttuk, hogy a hasáról kitépte a szőrt és jól láthatók voltak az emlői is. Azért bizakodó vagyok, hátha...